Ha egy mai, modern Linuxot telepítesz, abban alapértelmezetten Systemd irányítja a folyamatokat. Ezt lehet szeretni és utálni, de vagy komolyan belenyúlsz a rendszeredbe és lecseréled hagyományos megoldásra, vagy megtanulod kezelni. Én ez utóbbit választottam: bár elsőre nehéznek és bonyolultnak tűnik, ha megérted a logikáját könnyen meg lehet szeretni. Átláthatóvá és egzakttá teszi a rendszerben futó szolgáltatások, erőforrások kezelését. A Systemd 2011. óta létezik. Előszor a fedaora használta, majd 2014-ben került bele a RHEL 7 rendszerbe, végül szépen sorban átvették a többiek is. A Red Hat által fejlesztett, nyílt forrású rendszer szoftver leváltotta az Ubuntu saját upstart rendszerét (15.10-től) és a Debian is váltott rá a 8-as Jessie kiadástól kezdve. Ezen váltások komoly érzelmeket váltottak ki a rendszergazdák körében: valaki vagy szerette, vagy utálta, de valamilyen véleménye volt róla. Az ellenzők szerint bonyolult, nehézkes, ellentétes a unix-logikával. A kedvelői szerint elkerülhetetlen továbblépés a hagyományos SystemV init rendszer után. Így vagy úgy, a Systemd szépen lassan beszivárgott minden Linuxba és felforgatta azt, amit addig a rendszer bootolásáról és a szolgáltatások menedzseléséről tudtunk. Én azok közé tartozom, akik szerint ez egy pozitív előrelépés volt. A SysV init rendszer a mai világ kihívásainak egyre kevésbé felel meg. A rendszer bootolása lineáris (így lassú és nehézkes) volt, a szolgáltatásokat scriptek indították és állították le, de semmi sem figyelte, hogy azok működnek-e. Erre külön eszközöket használtunk. A Systemd ezt a káoszt hivatott leváltani: initként indulva a boot folyamat menedzselésétől a szolgáltatások teljes felügyeletéig (ide értve a naplózásukat is) ellát mindent, amit egy erre készült szoftvertől elvárhatsz. Mindezt scriptek helyett az elvárt állapot leírásával. És ennél sokkal többre képes... A Systemd használatához egyáltalán nem kell tudnod minden funkciójáról. Pl. Debian alatt nem fogsz találkozni azzal, ahogy a hálózatot konfigurálja (legalábbis nem a mai Debian verzióknál), de CoreOS-en már igen. Konténereket sem kell tudjál vele készíteni ahhoz, hogy a normál szolgáltatásaidat menedzselhesd. Így az első alkalommal a hangsúly a legfontosabb dolgokon van: az alapvető működési logikán, az ehhez szükséges parancsok és beállítások ismeretén. A cél, hogy átlásd a működését. Tudjad, mikor hová kell nyúlni: hogyan keress hibát, hogyan állíts át valamit. A képzésen megtanulod a Systemd működésének elméleti alapjait, majd erre építve megérted a gyakorlati használatát is. Sok-sok példán keresztül ismered meg a parancsok használatát és a konfigurációs fájlok felépítését. Megtanulod a szolgáltatások indítását és leállítását a megfelelő service fájlok létrehozásán keresztül, valamint a naplózás lekérdezését és a teljes rendszered áttekintését is. A 100% gyakorlati képzésen az oktató megosztott képernyőjén követed végig a lépéseket, miközben részletes magyarázatot kapsz azok hátteréről, miértjeiről, és arról, hogy mire figyelj, hogy a hibákat és buktatókat elkerüld. A képzés végére megérted a rendszered működését és a kezelésének lépéseit, így később azokat biztonsággal tudod alkalmazni a saját szervereiden is.