Kubernetes Felépítése: Alapvető Komponensek és Működésük – Konténerkezelés Egyszerűen

A konténeres világban, amikor szolgáltatásokat futtatunk, szükségünk van egy megbízható szerverre, amelyen ezek a szolgáltatások működhetnek. Ezt a szerverünket nevezzük “Node-nak”. Ez a Kubernetes alapja, ahol a konténerek futnak.

Azonban egyetlen Node sem lehet tökéletesen megbízható. Ha meghal a Node-unk, akkor az összes szolgáltatás is megszűnik. Ezért arra törekszünk, hogy ne csak egyetlen Node-unk legyen, hanem több, amelyeken a konténerek elosztva futnak.

Szükségünk van valakire, aki döntéseket hoz arról, hogy mikor és hol működjenek a szolgáltatások. Ez a “master”, amely irányítja a Kubernetes klasztert. Ő gondoskodik arról, hogy minden a megfelelő módon működjön a Node-ok között.

A technikai felépítés szempontjából a Node-okon van egy hálózati rendszer, amely biztosítja a konténerek közötti egységes címzést. Ezen a hálózaton futnak az erőforrások, például a Podok, amelyek a konténereket futtatják.

A kubelet az a komponens, amely irányítja, hogy mi történjen a nódokon. Ez a kubelet figyeli és kezeli a konténereket, valamint gyűjti a metrikákat a cAdvisor segítségével, hogy a master tudja, mennyi erőforrás áll rendelkezésre.

Kubernetes felépítése

A Kube-Proxy a hálózati kommunikációért felelős, és mint egy reverse-proxy vagy LoadBalancer működik. Ez biztosítja, hogy a forgalom megfelelően eloszlik a Node-ok között, és hogy mindig elérhetőek legyenek a szolgáltatások.

A Kubernetes telepítésekor fontos figyelembe venni a különböző metódusokat és azok működését. Az etcd vagy dqlite klaszter létrehozása elengedhetetlen a rendszer működése szempontjából. Ha csak egy gépen futtatjuk az egész Kubernetest, akkor a master és a worker node-ok összemosódnak, ami nem javasolt, mert ha a masterek megállnak, akkor az egész klaszter megszűnik létezni. Ezért általában dedikált gépeket használunk a masterek számára.

A Kubernetes felépítésének részleteiben megismerkedünk a schedulerrel, ami a masteren található. Ennek a szerepe, hogy eldöntse, hol és milyen erőforrások kerülnek létrehozásra. Az API szerverrel kommunikálva kapja meg az erőforrások igényeit, amiket a felhasználó kért a kubectl segítségével. Az igények és klaszterben rendelkezésre álló erőforrások alapján eldönti, hogy mi hol fusson és ezt az API szerveren keresztül rögzíti az adatbázisban.

A controller felel az egész rendszer működéséért. Az ő feladata, hogy ellenőrizze, hogy az erőforrások működnek-e. Ha valami nem működik, akkor létrehozza vagy törli az erőforrást, aszerint, hogy szükséges-e. A controller kommunikál a kubelet-ekkel, amik a node-okon futnak. Az API szerver segítségével kapcsolódik a kubelet-ekhez, amik alapján a kubelet megtudja, hogy milyen feladatot kell végrehajtania.

Végül, de nem utolsó sorban, a felhasználók a Kube-Proxyval kommunikálnak. Ez jelenti a klaszter bejáratát, ahol külső HTTP kéréseket fogad. A Kube-Proxy egyszerűen továbbítja ezeket a kéréseket a megfelelő erőforrásoknak, mint például a Pod. A Kubernetes rendszer tehát összetett felépítéssel rendelkezik, ahol a Node-ok (master és worker), a kubelet, a scheduler, a controller és a Kube-Proxy együttműködik a megbízható és hatékony szolgáltatások biztosításáért.

Remélem, ez a rövid áttekintés segített megérteni a Kubernetes rendszer felépítését és működését. Ha további részletekre vagy példákra van szükséged, nézd meg a Kubernetes kezdő tanfolyamot. A tanfolyamon megkapod a szükséges elméleti alapot és példákon keresztül a Kubernetes használatához szükséges gyakorlati tudást. A Kubernetes nagyszerű lehetőségeket kínál a konténerek kezelésére és skálázására, és egyre népszerűbbé válik a fejlesztők és az üzemeltetők körében. Tehát ne habozz, és kezdj el felfedezni és kísérletezni ezzel a fantasztikus rendszerrel!

Kubernetes kezdő tanfolyam
Subscribe
Visszajelzés
guest
0 Hozzászólás
Inline Feedbacks
View all comments

·

5,0
5,0 csillag az 5-ből (1 értékelés alapján)
Tökéletes100%
Nagyon jó0%
Átlagos0%
Gyenge0%
Rossz0%
Iratkozz fel a hírlevélre!
Subscription Form