Bevezető

Mi az a Kali Linux? – Ki, miért és hogyan fejleszti, támogatja, használja? – Mire lesz jó neked a Kali?

Kali variánsok, típusok, verziók, lehetőségek, telepítők – A Kali felhasználásának dedikált területei – Kali vs Kali Purple

Virtualizált Kali munkakörnyezet létjogosultsága – Virtualizációs technológia engedélyezése asztali gépen és laptopon

Virtualizált demókörnyezet létrehozása, eszközök beszerzése, letöltések

“Első” demókörnyezet építése – Virtualizáció, virtuális gépek és hálózatok – Előre elkészített Kali image használata VirtualBox alatt

Kezelőfelület – Xfce desktop manager – alapvető beállítások és testreszabás – Prompt – User és root módú felhasználó és parancsfuttatás

Kali terminal gyorstalpaló kezdő hackereknek: navigáció, listázás, állományok írása, kiíratása – Nano terminal szövegszerkesztő

Komplex egysoros utasítások a Bash futtatókörnyezetben – FOR ciklus használata – Állományok sorainak és részeinek kiíratása

Az eredmény- és szövegfeldolgozás, szűrés és listázás alapjai – Fájlműveletek – Kapcsolódó logikák és utasítások

Állományok és jogosultságok jelölése, kezelése, kiosztása – Jogosultságkezelés hibái – Futtatható állományok alapvetései, létrehozásuk és futtatási lehetőségek

User létrehozása – Jogosultságok módosítása – Sudo csoporttagság hozzáadása felhasználóhoz

A “root problémakör” – Sebezhetőségek keletkezésének alapvetései – Problémák és támadási vektorok – Felhasználókezelés hibái – User eltávolítása

Kali Linux valid felhasználása projektekben, mint elsődleges operációs rendszer és mint virtuális gép

Virtualizált Kali Linux (VM) létrehozása és beállításai IT-biztonsági és pentest feladatok elvárásainak megfelelően

Kali Linux telepítése részletesen – Beállítások IT-biztonsági vizsgálatokhoz történő install során – Titkosítás – Meta-package(ek) – Fontos security alapvetések

APT csomagkezelő Kali és Debian alatt – Repók (repository) működése és konfigurálása – Alkalmazások frissítése – Biztonsági aspektusok és nézőpontok

Sniffing – Szaglászás a hálózaton projekt közben – Hálózati interfészek működése – Promiscuus mód – Wireshark capture és display filterek

MAC címek jelentősége – Interfészek MAC címeinek manipulálása a projektekben és a támadó szemszögéből

Az IP címek és a net mask jelentősége – Interfészek IP címeinek beállítása, manipulálása, törlése és ezek céljai

MAC és IP címek beállításának további lehetőségei – Praktikák és gondolatok

Szolgáltatások / kiszolgálók telepítése, futtatása, állapota és engedélyezése Linux alatt – Demókörnyezet upgrade

Kőzépreállásos támadások – MiTM (Man in The Middle) kivitelezése a lokális hálózaton – ARP poisoning – Szerver-kliens kapcsolat lehallgatása

DoS és DDoS támadások elvi alapvetése – DoS támadás megvalósítása és lehetőségei az IT-biztonsági vizsgálatok során

Brute Force támadások működése és létjogosultsága, illetve szerepük a biztonsági tesztelésben – Autentikációt használó szolgáltatások támadása / tesztelése – A Kali beépített jelszólistái

A szervezet és az infrastruktúra manuális feltérképezésének alapjai – Domain és IP terek, elérések jelentősége és keresése

Passzív és aktív módszerek az információszerzésben és a felderítésben – Ezek jelentősége a támadó szempontjából, a védelem szervezésében és etikus hackerként

Passzív IP és domain felderítés a publikus DNS infrastruktúra és nyílt forrásokból elérhető információk felhasználásával.

IP és domain névterek felderítése aktív automatizált módszerekkel – Sub-domain bruteforcing célja és alkalmazása

Demókörnyezt upgrade – sérülékeny gépek üzembehelyezése a későbbi vizsgálatok (demók) megvalósításához

Infrastruktúrák, eszközök (szerver és host), portok (szolgáltatások) és kiszolgálók felderítésének sorrendisége és jelentőségük

Eszközök Hálózatok és a rajtuk működő eszközök felderítésének metódusai – Lehetőségek és összefüggések

Portállapotok vizsgálata – Szolgáltatások felderítése és felfedezése – Portok jelentősége – Port scan használata eszköz / kiszolgáló jelenlétének felderítésére

A Time-to-Live (TTL) érték és jelentősége – Traceroute a hálózaton – Megvalósítás eszközei és a kapcsolódó következtetések

Fellelt eszközök operációs rendszerének azonosítása és ennek módszerei – OS-detect

Fellelt nyitott portokon lévő szolgáltatások, és azok verziójának felderítése és ennek módszerei – Version-detect

Kiszolgálók és alkalmazások további jellemzői és azok automatizált vizsgálata

Gyors, átfogó, agresszív automatizált vizsgálat a hálózat, a kiszolgálók és a szolgáltatások információinak összegyűjtésére

Sérülékenységek automatizált keresése és listázása – Sebezhetőségek azonosítása CVE számokon keresztül