Linux képzés
  • Leírás
  • Tanmenet
  • Kérdések
  • Értékelések

A konténerek használatának számos előnye van a virtualizációval szemben. Bár sokaknak a Docker és a köré épülő technológia jut erről eszükbe, de a konténerizáció egyáltalán nem áll meg itt. Sőt, a Docker egy nagyon speciális esete annak. A konténerizáció a teljesítményben és az egyszerűbb kezelésben “veri” a virtualizációt azzal az egyetlen megkötéssel, hogy csak azonos operációs rendszert tudsz használni (vagyis Linux alatt Linuxot, Windows alatt Windowst). Ez a legtöbb esetben nem gond, hiszen Linux alatt Linux szervereket akarsz készíteni, nincs szükséged Windows “vendégre” (ha mégis, arra pedig ott a virtualizáció, amit nem zár ki, ha konténert is használsz).

A konténerek nagy előnye, hogy nem kell egy teljes gépet emulálni hozzá. Nem futtatsz még egy kernelt, hanem a meglévő szeparációs képességeivel választod le a vendég rendszert. Bármilyen Linux alatt bármelyik másikat futtathatod, ebben nincs megkötés. Lehet egy Ubuntu host rendszeredben akárhány CentOS, Debian, Alpine, stb. vendég. És az előnyök nem állnak itt meg. A telepítés és a menedzsment is egyszerűbb. Az elsőhöz egy template kell, amiből pillanatok alatt készül működő rendszer (nincs fájlrendszer formázás, nincsenek telepítési lépések). Az utóbbihoz (menedzsment) pedig nem kell ssh vagy konzol. Egyszerűen belépsz a konténerbe a host rendszerből (persze lehet ssh-zni is, ha indokolt). A vendégnek itt is önálló hálózata (és így IP címe) van, vagyis funkcionálisan megkapod ugyan azt, mint egy virtuális géptől.

Az elején említettem, hogy a Docker csak egy speciális esete a konténerizációnak, mely kifejezetten a CI/CD környezetekbe lett kitalálva. Hagyományos (pl. vállalati fájlszerver) környezetekbe nem feltétlen ideális. Oda a “sima” konténerek jobbak. Ezek nem különböznek lényegesen a virtualizációtól: ugyan azokkal a hagyományos módszerekkel tudod kezelni (belépsz, telepítesz, frissítesz, konfigurálsz). Vagyis hasonlóan teljes értékű gépek, mint egy virtuális szerver. Csak sokkal jobb a teljesítmény és egyszerűbb a kezelés.

Az LXD az Ubuntu alapértelmezett konténer kezelő rendszere, mely az ismert LXC-re épül, egyszerűsítve annak kezelését, bővítve a lehetőségeket cluster technológiákkal és MAAS integrációval.

Az LXD alapjai képzésen megtanulod az LXD/LXC környezet profi beállítását, hogy utána könnyen és gyorsan tudjál megbízható vendég rendszereket készíteni és üzemeltetni. A telepítéstől az első lépéseken át a konténerek létrehozásáról, a limitek (CPU, memória, diszk) beállításáról, NAT és bridge módok használatáról, mentésekről és saját template készítésről tanulsz.

A képzés segítségével fel tudsz telepíteni egy LXD környezetet az Ubuntu szerveredre és abban létre tudsz hozni saját template-eket és azok segítségével vendég rendszereket és azok erőforrásainak limitálását. A 100% gyakorlati képzésen az oktató megosztott képernyőjén követed a lépéseket, melyekhez bő magyarázatot kapsz, hogy értsd is mi miért történik. A tanultak segítségével azonnal tudsz saját rendszereket készíteni, megspórolva a googlizás és kísérletezés maceráját.

4 Stars Clear filters

LXD konténer készítés és kezelés

15.990 Ft

  • Életre szóló hozzáférés a képzéshez
  • Letölthető jegyzet és példa fájlok

LXD konténer készítés és kezelés

5
tanuló
2
fejezet
6
tananyag
Czakó Krisztián Czakó Krisztián